Gyokertelenul Hedwig Courths Mahler

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

�gy kell cselekedned. L�gy b�tor, �s ne nehez�tsd meg a b�cs�z�st!
Hella �desapja kebl�re rejtette arc�t.
- Ha elQre tudom, milyen nehezemre esik a v�l�s, akkor... akkor valósz�nqleg el sem megyek.
�gy f�lek, papa! Franz hozz�tartozói olyan furcs�n viselkednek velem.
A professzor megnyugtatóan sim�tott v�gig az arc�n.
- Ne t�pelQdj most ezen, gyermekem! A f�rjed csal�dja az�rt viselkedik ilyen fesz�lyezetten,
mert nem otthon van. Ha haza�rtek, tal�n felenged a fagyoss�guk, �s Qk is term�szetesebbek
lesznek. A f�rjed veled lesz, Q meg�rti majd a neh�zs�geidet. Most pedig l�gy hat�rozott!
Hidd el, minden asszony �gy �rez, amikor el kell hagynia megszokott k�rnyezet�t, hogy
k�vesse f�rj�t �j otthonukba. Ak�rhogy is alakul az �leted, egyet ne felejts el: maradj mindig
hq �nmagadhoz, �s ha �j k�rnyezetedben nem is tal�lsz azonnal meg�rt�sre, ne add fel a
rem�nyt! Ak�rmi t�rt�nj�k, r�m sz�m�thatsz, meg�rtelek �s megvigasztallak, ha kell. Minden
pillanatban k�szen �llok, hogy a seg�ts�gedre siessek, ha erre sz�ks�g lenne.
Hella r�emelte k�nnyben �szó tekintet�t, igyekezett �rr� lenni rossz hangulat�n, �s
k�nyszeredetten elmosolyodott.
- Nem �rtem, hogy lehetek ilyen buta, hogy feleslegesen megnehez�tem a v�l�s am�gy sem
k�nnyq pillanatait. K�rlek, felejtsd el, amit mondtam! Megl�tod, nem lesz semmi gond,
igyekszem megkedveltetni magam a f�rjem rokonaival. Ha nem siker�l, akkor.,, nos, akkor
n�lk�l�k fogok boldogulni. Ha messze is megyek, te mindig velem leszel.
�t�lelt�k egym�st, majd Hella gyorsan kibontakozott �desapja karjaiból, �s a f�rj�hez indult,
aki az ajtóban v�rta.
A vend�gek a sz�lloda nagyterm�ben maradtak, csak Sven �lldog�lt a kij�ratn�l. M�g nem
b�cs�zott el Hell�tól.
A fiatalasszony f�rje karj�n odal�pett hozz�, �s a kez�t ny�jtotta. Sven megszor�totta a
j�ghideg, remegQ ujjakat.
- Isten �ldja, Sven! Ne hagyja sok�ig egyed�l a pap�t, mert akkor r�t�rnek a szomor�
gondolatok! Seg�tsen neki �tv�szelni az elv�l�st!
Svennek nem j�tt ki hang a tork�n. Magas, izmos test�t, mely nem �ppen elQny�sen mutatott
a frakkban, n�m�n meghajtotta Hella elQtt, �s remegQ ajkakkal kezet csókolt neki.
Miut�n Franz is futólag elk�sz�nt SventQl, feles�g�vel kifel� indult, ahol m�r v�rta Qket az
autó. Hella t�tova l�ptekkel haladt a kij�rat fel�. Az ajtóból visszan�zett, hogy m�g egy utolsó
b�cs�pillant�st vessen Svenre.
D�bbenten torpant meg. A f�rfi �sszet�rten n�zett ut�na, h�ta megg�rnyedt, tekintet�ben
tehetetlens�g �s k�ts�gbees�s t�kr�zQd�tt.
Nem ugyan�gy n�zett r� az eljegyz�se est�j�n is?
Hirtelen mintha h�lyog hullott volna le a szem�rQl, minden megvil�gosodott Hella elQtt. �les
f�jdalom has�tott a sz�v�be, ugyanis csak akkor �rtette meg: van egy f�rfi ezen a vil�gon, aki
az �let�n�l is jobban szereti.
Miut�n Bossneck�k haza�rkeztek fiuk esk�vQj�rQl, Emilie asszony nagyszab�s� �nneps�get
rendezett, majd f�radhatatlan h�vvel nekil�tott a takar�t�snak: a pinc�tQl a padl�sig
v�gigsik�lta a h�zat. Mindj�rt a kezdet kezdet�n meg akarta mutatni a meny�nek, mit �rtenek
Bossneck�kn�l rend alatt, �s hogy ez milyen nagy jelentQs�ggel b�r ebben a h�zban.
A fiatalok lak�s�t k�m�letlen�l �thatotta a szappanos v�z �s a padlóf�nyezQ szaga. Teljesen
hi�bavaló lett volna b�rhol kosz vagy rendetlens�g ut�n kutatni. Ha a vil�g �sszes anyósa
h�zta volna v�gig az ujj�t a b�torokon, akkor sem tal�lhatott volna egyetlen porszemet sem,
ugyanis az eg�sz h�z ragyogott a tisztas�gtól.
Az ifj� h�zasok k�thetes n�sz�tra utaztak, Bossneck-n� azonban k�zvetlen�l a haza�rkez�s�k
elQtt a biztons�g kedv��rt m�g egyszer v�gigsz�nk�ztatta a b�torokon a port�rlQt.
Legsz�vesebben kicsomagolta volna a menye ruhanemqit �s d�szt�rgyait tartalmazó l�d�kat is,
de Hella mag�n�l tartotta a kulcsokat. Emilie asszony �tvitette h�t Qket egy kisebb, �resen �lló
szob�ba, �s elhat�rozta, mihelyt meg�rkezik a fia feles�ge, elk�ri tQle a kulcsokat, hogy v�gre
minden a hely�re ker�lj�n.
Visszament a nappaliba, ahol Berta az ablakn�l k�zimunk�zott, �s t�relmetlen�l ki-kilesett az
utc�ra.
Ernst Bossneck a szok�sosn�l egy ór�val elQbb hazaj�tt a gy�rból. Az alkalomhoz illQ,
�nneplQ fekete zakót viselt, amelyet az utolsó gombig begombolt. T�relmetlen�l j�rk�lt fel �s
al�, k�zben az ór�t leste.
- Nem l�tod m�g a kocsit, Berta?
- Nem, apa.
- Micsoda hanyags�g! M�r legal�bb �t perce itt kellene lenni�k,
- Tedd le a horgol�st, Berta! - parancsolta Bossneck asszony. - K�sz�tsd ki a borospoharakat
az eb�dlQasztalra! �s... mit is akartam mondani... rem�lem, tudod, hogyan kell viselkedned a
sógornQddel. EgyelQre semmi bizalmaskod�s, legy�l tartózkodó! Helene modora hagy n�mi
k�v�nnivalót maga ut�n, �gy n�h�ny dologról mindenk�ppen le kell szoktatnunk. Meg�rtetted?
- Igen, anya.
- Akkor jó.
Berta kiment, anyja pedig elfoglalta az ablak melletti megfigyelQ�ll�st. Alighogy le�lt, az utca
v�g�n m�ris feltqnt az autó.
- J�nnek, Ernst! - suttogta fojtottan,
Bossneck hqv�s nyugalommal leereszkedett egy karossz�kbe, kez�t az �l�be ejtette.
- Mit gondolsz, Ernst, nem kellene el�j�k menni? - k�rdezte Emilie kiss� bizonytalanul.
- Badars�g! Franz tudja, hol tal�l meg benn�nket, Helene hi�s�g�nak meg csak feleslegesen
h�zelegn�nk vele. O tartozik nek�nk tisztelettel, �s nem ford�tva. Mindj�rt a kezdet kezdet�n
k�vetkezetesnek kell lenn�nk, nehogy azt higgye, az orrunkn�l fogva vezethet benn�nket,
ak�rcsak otthon az apj�t.
Emilie asszony erre helyet foglalt.
Az autó meg�rkezett. A Bossneck h�zasp�r tov�bbra sem mozdult. Hirtelen nevet�sre lettek
figyelmesek, mely idegen�l hatott a komor falak k�z�tt. A h�ziak szinte megmerevedtek
�lt�kben, amint meg�t�tte f�l�ket a szokatlan, tiltott l�rma.
Felt�rult az ajtó. Hella l�pett be vid�man, frissen, ak�r a megtestes�lt tavasz. H�ta m�g�tt
felbukkant Fritz feje is.
- Jó napot, kedves mama �s papa! H�t itt vagyunk, f�radtan, �hesen �s szomjasan, az igaz, de
jókedvqen - szólalt meg Hella mosolyogva, pedig mag�ban igencsak elcsod�lkozott apósa �s
anyósa merevs�g�n, akik olyan egyenes h�ttal �ltek, mintha karót nyeltek volna. Miut�n kezet
ny�jtott az anyós�nak, Ernst Bossneckhez fordult.
- Isten hozott benneteket! - k�sz�nt�tte Qket az �reg kenetteljesen, majd leereszkedQen kezet
ny�jtott Hell�-nak. Hella meglepetten k�rdezte:
- Tal�n csak nem beteg, papa?
Sz�rós pillant�s szegezQd�tt az arc�ra.
- Ezt meg honnan veszi?
A fiatalasszony t�tov�n elmosolyodott, de azt�n Qszint�n kib�kte:
- H�t csak az�rt gondoltam, mert nem �llt fel, hogy �dv�z�lj�n.
Bossneck elv�r�s�d�tt.
- A csal�dtagokkal nem szoktam finomkodni, felesleges k�r�lm�nyesked�snek tartom,
ezenk�v�l r�m ez nem is vonatkozik, mivel �n vagyok a csal�dfQ. K�rem, tartsa ezt
tiszteletben, kedves Helene!
Hella bizony nem ilyen fogadtat�sra sz�m�tott! Apósa rendreutas�tó szavai a lelk�be martak,
�s jócsk�n b�ntott�k �n�rzet�t. Arc�ba sz�k�tt a v�r, b�szk�n felvetette a fej�t, �m f�rje
k�ny�rgQ pillant�s�t l�tva lenyelte a mondanivalój�t. N�m�n meghajtotta a fej�t, �s az �ppen
bel�pQ Bert�hoz fordult, hogy Qt is �dv�z�lje.
SógornQje a csal�d t�bbi tagj�hoz hasonlóan merev, hqv�s udvariass�ggal viszonozta [ Pobierz całość w formacie PDF ]

download ^ pobieranie ^ pdf ^ do ÂściÂągnięcia ^ ebook

Pokrewne